A méhnyakrák leginkább a 35-55 évesek körében fordul elő

Nem onkogén papillomavírus

Állati papillómavírusok[ szerkesztés ] Virális eredetű papillóma kutya ínyén Nem onkogén papillomavírus tünetmentes fertőzést okozó papillómavírusok rendkívül elterjedtek az emlősök körében. Egy vizsgálat során 19 fajhoz tartozó nem onkogén papillomavírus állatkerti állatról főemlősökről és patásokról vettek mintát, amikben 53, addig döntő többségben ismeretlen vírustípust fedeztek fel.

Ezek a vírusok többnyire fajspecifikusak, a vizsgálatban az egyik gondozón is felfedezték a csimpánz-papillómavírust, de az csak felszíni szennyeződésnek bizonyult, néhány hónappal később már nem lehetett kimutatni.

Az észak-amerikai vattafarkú nyulakat Sylvilagus fertőző vattafarkú nyúl-papillómavírus angolul Cottontail rabbit papillomavirus, CRPV; új nómenklatúrában kappapapillómavírus 2 a gazdaállaton egészen nagy felszíni kinövéseket okoz, esetenként a fejen is; talán ez lehetett a szarvasnyúl-legendák, az amerikai jackalope és a német wolpertinger hátterében.

Tudj meg többet a HPV-ről, a méhnyakrákról és a szűrési lehetőségekről!

A BPV-1 ellen vakcinát is kidolgoztak. A rágcsálók sem mentesek a papillómavírusoktól, aranyhörcsögből és törpeegérből sikerült is kimutatni, [14] azonban a laboratóriumokban leggyakrabban alkalmazott háziegér esetében még nem találtak ilyet, ami hátráltatja ezen vírusok kutatását. Négy, madarakat megfertőző papillómavírus ismert, ezek gazdaállatai az erdei pintya sárganyakú frankolina jákópapagáj és az Adélie-pingvin. Evolúciója[ szerkesztés ] Bár kísérleti eredmények még nem támasztják alá, a virológusok úgy vélik, hogy a papillómavírusok fejlődése lassú a többi vírushoz képest, ugyanis a gazdasejt DNS-másoló enzimeit használják, amelyek pontosabban másolnak mint a vírusenzimek, így a mutációk száma alacsony.

A feltételezések szerint a vírusok együtt fejlődnek gazdaszervezeteikkel, bár erre vannak ellenpéldák is. Nem onkogén papillomavírus HPV jól követi az emberi populáció változásait és variációiból vissza lehet következtetni az emberi migrációra a kontinenseken. Ikozaéderes kapszidjuk az L1 proteinből épül fel.

Ezek is érdekelhetik

Ez a fehérje felelős a vírusok immunológiai sajátosságaiért és ennek alapján készítik a vakcinákat is. Az L1 ötösével pentamereket alkot, és 72 ilyen pentamerből áll össze a fehérjeburok. Ezzel a papillómavírusok eltérnek minden más ikozaéderes vírustól, amelyeknél csak a 12 csúcsra kerülnek pentamerek és a többi építőegység hat fehérjéből összeálló hexamer.

Genomja egy kettős szálú, cirkuláris DNS-molekula, amely kb.

Agresszív HPV típusok

A DNS-t a gazdasejtből származó hisztonmolekulák stabilizálják a kapszidon belül. A vírusrészecskén belül található még az L2 fehérje, amelynek nem onkogén papillomavírus elhelyezkedése nem ismert, funkciója a vírusgenom kapszidba való csomagolásának, valamint az infekció korai fázisának elősegítése.

Életciklusa[ szerkesztés ] A papillómavírusok kizárólag a bőrben és a nyálkahártyákban szájbelső, nemi szervek található keratinocitákban képesek szaporodni. A kezdeti infekció a bazális membránhoz közeli, kevéssé differenciált sejteket célozza és a vírus életciklusa szorosan kötődik a keratinociták érési folyamatához.

A vírusok a kisebb-nagyobb felszíni sérülések révén érik el gazdasejtjeiket.

nem onkogén papillomavírus

A megtapadás az L1 vírusfehérje és a sejtfelszíni poliszacharidok heparán-szulfátglükózaminoglikán csoportok között jön létre. Ebben az állapotban a vírusok akár évtizedekig is megbújhatnak a bazális membránon elhelyezkedő keratinocita-őssejtekben. A tumor kialakulása többéves folyamat és elsősorban a méhnyak, a pénisz [26] és a szájüreg [27] felületén történik, de ritkábban a hüvelyben és a húgyutakban is előfordulhat. Mivel ezek a keratinizálódott sejtrétegek alig elérhetőek az immunrendszer számára, feltételezhető, hogy a vírusok így akarják kikerülni a gazdaszervezet védekezési mechanizmusait.

Tartalomjegyzék

Az újonnan összeállt vírusrészecskék a sejtmagban gyűlnek össze. Nem pusztítják el a sejtet a kiszabaduláshoz, nem onkogén papillomavírus más lipidburok nélküli sejtek teszik, hanem megvárják, míg a bőrfelszíni sejtek maguktól elpusztulnak és szétesnek.

nem onkogén papillomavírus

Laboratóriumi kutatásuk[ szerkesztés ] Mivel a papillómavírusok csak differenciálódó keratinocitákban képesek befejezni teljes életciklusokat, ez esetükben kizárta a víruskutatás legelterjedtebben alkalmazott, sejttenyésztéses módszerét. Sokáig a szarvasmarha-papillómavírus volt a modellszervezet, mert az nem onkogén papillomavírus bőrén képződött szövetburjánzásokból nagy mennyiségű vírust lehetett kinyerni.

Ezenfelül olyan, laboratóriumban tartható állatok vírusait tanulmányozták, mint a vattafarkú nyúl, a házinyúl vagy a kutya. A szexuálisan átadódó humán papillómavírusok kutatására ún. A tenyésztett keratinocitákat differenciálódásra lehet bírni ha levegőnek teszik ki és ezzel a módszerrel is előre lehetett jutni a víruskutatásban, ám a technika sok munkával jár és a vírusszaporodás is alacsony.

Ajánlott orvosok

A fertőzés mechanizmusa mesterségesen összeállított pszeudovírusokkal kutatható megfelelően. A genom szerkezete[ szerkesztés ] A HPV genomjának szerveződése A papillómavírus-genom két nagy részre oszlik: az E early, korai régióra, ahol közvetlenül az infekció után átíródó gének hat ORF, E1, E2, E4, E5, E6 és E7 helyezkednek el, valamint az L late, kései régió, ahol a kapszidot felépítő L1 és L2 fehérje génje található.

nem onkogén papillomavírus

Valamennyi gén ugyanarról a DNS-szálról íródik át ; ebben eltérnek a poliómavírusoktólamelyek mindkét DNS-szálat használják gének kódolására. Ez a különbség volt a fő nem onkogén papillomavírus annak, hogy a két nem onkogén papillomavírus külön családba helyezték.